Harminchárom éremmel, közte 6 arannyal, 8 ezüsttel és 19 bronzzal zárta a magyar küldöttség a Maccabi Világjátékokat, amelyen először 1993-ban vett részt. Ez az éremhalmozás pedig azt jelenti, hogy a magyar csapat az eddigi legsikeresebb Maccabiah-s szereplését tudhatja maga mögött.

Kilencven évvel az első, az 1932-es Játékok után idén már a 21. Maccabiah-t rendezték. Ennek megfelelően a 90 esztendős évforduló állt a mostani Játékok középpontjában, s ennek szentelték a múzeum új épületét, amely teljesen megújult az elmúlt években! A kiállításon kiemelkedő a magyar jelenlét, számtalan relikviával, s különböző anyaggal, a múltat (is) idéző érdekes olvasmánnyal.

Míg 1932-ben még nem létezett önálló Izrael, mégis 18 ország majd 400 sportolója vett részt az eseményen, Tel-Avivban. Idén, 2022-ban a már 74 éve ismét létező Izraelben több mint 60 ország tízezer sportolója várta a versenyeket, némileg a COVID19 árnyékában, amely komoly kihívást jelentett még most is a rendezők és a delegációk számára. Ám a legnagyobb figyelem mellette is, szinte minden csapatban volt megbetegedés – így magyarban is. Ők sajnos kénytelenek voltak visszalépni, vagy szerencsés esetben, – a csapatsportágakban – ki kellett hagyniuk néhány mérkőzést. Nyilván az érintettek búslakodtak emiatt, ám mindez a játékok teljes egészét, hangulatát nem befolyásolta jelentősen.

Egy szomorú megemlékezést is kellett tartani, az 1997-es Játékok megnyitója előtt egy kis hídon kellett átkelni, hogy a résztvevők bejussanak a stadionba. A híd nem bírta el a jelentős számú és ünnepelve vonuló sportolókat. A Tel-Aviv-i Ramat Gan Stadionba vezető gyalogos híd összeomlott, rajta az ausztrál Maccabiah-csapat tagjaival, akik (majd százan) a Yarkon folyóba zuhantak, vagy a híd szétroncsolt darabjaiba kapaszkodtak. A tragédiában négyen életüket veszítették, többen kórházba kerültek, akár hosszú hónapokra is, s nem a sérülések miatt, hanem a Yarkon vizében talált gomba okozta fertőzés okozta a bajt.

Idén Ausztrália 560 sportolót küldött, amely a harmadik legnagyobb csapat volt, és a teljes delegáció részt vett a megemlékezésen, hogy tisztelegjenek a négy áldozat emléke előtt.

Az utóbbi időben már megszokott módon ezúttal is a jeruzsálemi Teddy Stadionban rendezték a megnyitót, mely szokás szerint a csapatok bevonulásával kezdődött. Izraelt 3000, míg az Egyesült Államokat 1500 versenyző képviselte. Az amerikaiak nem sokkal korábban egy zártkörű fogadáson vehettek részt, melyen az éppen Izraelben tartózkodó elnökük, Joe Biden látta vendégül a csapat tagjait. Biden az első amerikai elnök, aki ott volt egy Maccabiah-n!

Az említett két ország mellett hatalmas tapsot kaptak az ukránok, és ahogy ilyenkor dukál, a kis létszámmal felvonuló nemzetek is. Azért mindenkinek jutott a tapsból, s éljenzésből.

A taps kijár/t a magyar küldöttség tagjainak is, szinte minden delegáció gratulált a magyar felszerelésének kivitelezéséhez, különösen a megnyitón viselthez, amelyen Keleti Ágnes aláírása szerepelt, s amelynek komoly üzenete van/volt a magyar résztvevők számára (is).

Persze nem csak ezért érdemel elismerést a csapat, hanem azért is, mert minden korábbi teljesítményt felülmúlva, 33 érmet szereztek. Miután több csapat is dobogóra állhatott, így a medáliák száma jóval több, s 51-en, vagyis a delegáció több mint, fele tért haza éremmel.

Az első aranyat az élsportot abbahagyni kényszerülő párbajtőröző, Várnai Vivien szerezte, aki csapatban mellétett egy ezüstöt is.

A karatésoknál a formagyakorlatok során Sterck Laura megvédte 2017-es bajnoki címét, küzdelemben pedig második lett, míg a különböző csapatversenyekben további 2 ezüstöt és 1 bronzot gyűjtött. Boldogan térhetett haza a Beck család, hiszen a szülők (Péter és Kata), illetve a gyerekek (Noémi és Simon) is a dobogóra állhattak, ráadásul együtt a nemenkénti csapatversenyben. Két bronzzal zárt a csapat mestere, Büchler Zsolt is, aki a férfi – és a vegyes csapatban lépett a küzdőtérre.

Az atléták közül Kádár Béla állhatott a dobogó legfelső fokára, miután megnyerte korosztálya 10 kilométeres versenyét. Míg Lőwy András (40-49) ugyanezen a távon egyedül indult.

A junior vízilabdázók is elsők lettek, pedig a csoportmeccsek során a házigazdák elleni meccsükbe csúnyán belenyúltak a játékvezetők. De a srácok a megfelelő helyen és időben, a döntőben vágtak vissza ezért a vereségért.

A felnőttek mérkőzésein is sok érdekes – inkább hajmeresztő – ítélet borzolta a kedélyeket. Az együttes remekül kezdte az amerikaiak elleni elődöntőt, aztán mind szorosabbá vált a találkozó. Aztán a végjátékban olyat húztak a bírók, amely nem szokás ebben a sportágban (sem). Már csak hét (7) másodperc volt hátra a találkozóból, amikor befújtak egy adható, de véleményes emberelőnyt a jenkiknek, akik belőtték és ezzel nyertek. S ami igazán fájó, hogy a fináléban könnyedén verték Izraelt… A pólósok pedig a 9 évvel ezelőtti bronz és az 5 évvel ezelőtti ezüst után nem titkoltan az aranyért utaztak. Az előbb említett ítélet megfosztotta őket ennek a lehetőségétől, s végül a bronzot gyűjtötték be, a kisdöntőben elért biztos győzelemmel.

Az úszók is számos ezüst-, és bronzérmet tettek a közösbe, de állhatott dobogóra golfozónk is, s a nemzetközi jégkorong csapat tagjaként három magyar is.

 

 

Next Post