Híres zsidó sportolók és sportvezetők Magyarországon
A Maccabi VAC minden héten bemutat egy hazai zsidó sportolót, sportvezetőt, metszénást, edzőt, aki meghatározó szerepet töltött be a magyar és az egyetemes sportéletben.
Hajós Alfréd
(1878 – 1955)
Kétszeres olimpiai bajnok úszó, labdarúgó, építész, sportvezető. Budapesti szegény zsidó családból származott,
édesapja Guttmann Jakab, édesanyja Löwy Rozália. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát.
Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív,
modern stílusban alkotott. Mint a korabeli ifjúság több tagja, ő is aktívan sportolt.
Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az első újkori olimpián) Athénban a 13 °C-os tengervízben
megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) – vízből indulva –, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) – hajóról a partra úszva – gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). 1895-ben nem hivatalos Európa-bajnok 100 méter gyorson, „örökös magyar bajnok”.
Sportolóként az úszás mellett atletizált (1896– 1898), közben tornászott és a labdarúgást is kiemelkedő szinten végezte. Fizikai felkészültségének elismeréseként játékosként balösszekötőként alkalmazták képességeit. 1897. május 9-én az első nyilvános edzőmérkőzésen játszott labdarúgó- mérkőzésen a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában. A BTC-ben 1898–1904 között rúgta a labdát. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak.
Később labdarúgó bíróként, edzőként is működött.
Hajós tervei alapján épült fel például a Magyar Általános Hitelbank szabadkai fiókjának épülete, a lőcsei és kőszegi gimnázium, valamint a Kolozsváron és Szombathelyen megnyitott Vakok Intézete.
Az 1920 előtti időszakban leghíresebb munkája az Aranybika Szálló volt.
A Horthy-korszakban Hajós már főként sportlétesítményeket tervezett, amivel összefüggésben alkotásaiban a szecessziós és eklektikus stílusjegyeket a modern formák váltották fel. 1922-ben az ő tervrajzai alapján készült el a 20.000 férőhelyes újpesti stadion és a hozzá tartozó Megyeri úti sporttelep, a korábbi olimpiai bajnok álmodta meg a napjainkban már Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda néven működő Margitszigeti Sportuszodát, de sok más létesítmény mellett a Millenáris Sportpálya és a Győri Versenyuszoda is a keze nyomát viseli. Lauber Dezsővel közösen 1924-ben pályázatot nyújtott be a párizsi olimpia művészeti versenyére, melyet a bizottság később ezüstéremmel jutalmazott
